Hogyan mérhetem a felület érdességét?
A felületi érdesség kiszámításához megméri a felület átlagos csúcsait és völgyeit. A mérést gyakran „Ra”-nak nevezik, ami azt jelenti, hogy „Érdesség átlaga”. Míg Ra egy nagyon hasznos mérési paraméter. Segít meghatározni azt is, hogy egy termék vagy alkatrész megfelel-e a különböző iparági szabványoknak.
Ez a felületkezelési táblázatokkal való összehasonlítással történik.
Mi különbözteti meg Ra-t és Rz-t a felületi érdesség táblázatban?
Ra a csúcsok és völgyek közötti átlagos hosszúság mértéke. A mintavételi hosszon belül méri a felület átlagvonalától való eltérést is.
Másrészt az Rz segít mérni a legmagasabb csúcs és a legalacsonyabb völgy közötti függőleges távolságot. Ezt öt mintavételi hosszon belül végzi el, majd átlagolja a mért távolságokat.
Mik azok a tényezők, amelyek befolyásolják a felületkezelést?
Számos tényező befolyásolja a felület minőségét. Ezen tényezők közül a legnagyobb a gyártási folyamat. A megmunkálási folyamatok, például az esztergálás, marás és köszörülés több tényezőtől függenek. Ezért a felületminőséget befolyásoló tényezők közé tartozik a
következő:
Etetések és sebességek
Szerszámgép állapota
Szerszámpálya paraméterek
Vágási szélesség (sztepover)
Szerszám elhajlás
Vágási mélység
Rezgés
Hűtőfolyadék
A precíziós csövek folyamata
A nagy teljesítményű rozsdamentes acél precíziós csövek feldolgozási és alakítási technológiája eltér a hagyományos varrat nélküli csövektől. A hagyományos varrat nélküli csődarabokat általában kéthengeres kereszthengerléssel, forró perforációval állítják elő, és a csövek alakítási folyamata általában húzásos formázási eljárást alkalmaz. A rozsdamentes acél precíziós csöveket általában precíziós műszerekben vagy orvosi eszközökben használják. Nem csak az árak viszonylag magasak, de általában kulcsfontosságú berendezésekben és műszerekben is használják őket. Ezért a precíziós rozsdamentes acélcsövek anyagára, pontosságára és felületi minőségére vonatkozó követelmények nagyon magasak.
A nagy teljesítményű, nehezen alakítható anyagokból készült csődarabokat általában melegextrudálással állítják elő, a csövek alakítását pedig általában hideghengerléssel. Ezeket az eljárásokat nagy pontosság, nagy képlékeny alakváltozás, jó csőszerkezeti tulajdonságok jellemzik, ezért alkalmazzák őket.
Általában a polgári precíziós rozsdamentes acél csövek 301 rozsdamentes acél, 304 rozsdamentes acél, 316 rozsdamentes acél, 316L rozsdamentes acél, 310S rozsdamentes acél. Általában NI8-nál több anyagot gyártanak, azaz 304 feletti anyagokat, és nem gyártanak alacsony anyagtartalmú rozsdamentes acél precíziós csöveket.
A 201-es és 202-es rozsdamentes vasat szokás hívni, mert mágneses és vonzza a mágneseket. A 301 szintén nem mágneses, de hideg megmunkálás után mágneses, és vonzza a mágneseket. A 304, 316 nem mágneses, nem vonzza a mágneseket, és nem tapad a mágnesekhez. A fő oka annak, hogy mágneses-e vagy sem, az, hogy a rozsdamentes acél anyag krómot, nikkelt és egyéb elemeket tartalmaz különböző arányban és metallográfiai szerkezetben. A fenti jellemzők kombinálásával a rozsdamentes acél minőségének megítélésére mágnesek használata is megvalósítható, de ez a módszer nem tudományos, mivel a rozsdamentes acél gyártási folyamatában létezik hideghúzás, meleghúzás és jobb utóhúzás. kezelés, így a mágnesesség kisebb vagy nincs. Ha nem jó, akkor a mágnesesség nagyobb lesz, ami nem tükrözi a rozsdamentes acél tisztaságát. A felhasználók a precíziós rozsdamentes csövek csomagolásából és megjelenéséből is megítélhetik: érdesség, egyenletes vastagság, és hogy vannak-e foltok a felületen.
A csőfeldolgozás későbbi hengerlési és húzási folyamatai is nagyon fontosak. Például a kenőanyagok és a felületi oxidok eltávolítása az extrudálás során nem ideális, ami súlyosan befolyásolja a rozsdamentes acél precíziós csövek pontosságát és felületi minőségét.
Feladás időpontja: 2023. november 21